125 éves a Budapesti Kőbányai Egyházközség
1885.
május 24-én, azaz Pünkösd vasárnapján volt Kőbányán az első református
istentisztelet. Dr Beretzky Endre ifjú körorvos nemcsak az emberek
beteg testrészeivel foglalkozott, de a lelkükért is komoly felelősséget
érzett. Felmérte az itteni családokat és 732 református keresztyént
számolt össze.
Fájdalmasan állapította meg, hogy
szinte lehetetlen hitéletüket ápolni. A legközelebbi templom - a
Kálvin-téri -, 8 kilométerre van tőlük. Oda s vissza 16 km gyalogút.
Másik irányban Rákoscsaba található. Az még távolabb esik tőlük.
Felkérte Szász Károly püspököt, hogy küldjön valakit a kőbányaiak
lelkigondozására. Éppen akkor végezte el a teológiát SZABÓ ALADÁR. A
frissen végzett lelkészt küldötte ki Kőbányára. Így került sor az első
istentiszteletre a Füzér utca 17. sz. alatt élő Kovách József ácsmester
házánál. /Helyén ma tízemeletes panelek állnak./ Fél év multán szűknek
bizonyult a hely. Átköltöztek Almási Balogh Albin rendőrkapitány félig
kész házába, az Állomás utca 26. sz. alá. Ekkor smár templomépitési
bizottságot alapítottak.
1900 karácsonyára elkészült a ma is szolgáló templom. Ekkor már 6000
református élt Kőbányán. Bútorzata 1905-ben készült. Ugyanaz a Thék
Endre cég készítette mint aki az Országház bútorzatát. A harangok is
ugyanebben az évben készültek. Tíz év múlva, az I. világháború elején
kettőt elrekviráltak.
A templomépítő lelkész TÖRÖK JÓZSEF ekkor már balesetben elhunyt. /Ő
kezdte el a kispesti egyházközség szervezését is./ Kiemelkedő
szolgálatot végzett TAKARÓ GÉZA /1907-1922/. Ő az Egyesült Államokba
telepedett át, hogy rendet tegyen a civakodó magyar csoportok között.
93 évet élt. Az ottani idő jelentős részében new yorki főesperes volt.
Templomából az Amerika Hangja rádióállomás 600 istentiszteletet
sugárzott az egész világra. A II. világháború éveiben egész
Magyarország várta, hallgatta bíztató üzeneteit. Utóda HATOLKAY KÁZMÉR
lett /1922-1948/. Az ő szolgálata nyomán kivirultak a különböző
missziói szolgálatok: az ifjusági munkában a cserkészet, a KIE, az SDG.
Két énekkar működött az egyházközségben. A 60 tagú nagykórus
oratóriumokat is énekelt. A mozgékony 20 tagú kiskórus
istentiszteleteken működött közre. A diakóniai munka különösen a
kőbányai nyomortelepeken tett sok jót. Idősek otthona is működött.
Önállósult a rákosfalvai egyházrész. /A mai Kerepesi úti templom./ A
kommunizmus korszaka súlyos károkat okozott az egyházközségnek. A
korábban 6 hittanoktató által végzett iskolai szolgálatot kitiltották.
Az énekkarokat feloszlatták. Az ifjusági egyesületeket betiltották.
Ugyanakkor a kőbányai törzslakosságot más kerületekbe telepítették. A
háborúban és 1956-ban szovjet tankok súlyos károkat okoztak a
templomban. A helyreállítás során ideiglenes megoldásokat alkalmaztak -
a sietősség és az anyaghiány okán - így azután további károk
keletkeztek. 2004-re sikerült 15 évi munkával helyreállítani. /Pl.: az
oromfalakat le kellett bontani és újraépíteni. A műkőelemeket újra
kellet gyártatni, stb./ Mai áron 300 millió forintot emésztett fel a
munka. Ez nagyrészt adakozásból lett fedezve. |